FORRAI FERENC

Megismerés, közös nevező, összefüggés, kölcsönhatás, érzéki, arány, benyomás, tapasztalás, egyensúly, szabadság…, a görbe az egyenes, az egyenes a görbe esete

Szeretem a geometriát. Kerek, kerék, bringa, tekerés, vonal, vonalak iránya, pozitív-negatív terek aránya, egység, viszony, szabályok szabálytalansága, tervezett véletlen, fekete-fehér, szürke, metszet, betű-vetés, átmelegedik a papír, a három az páros szám, érzékeny geometria, egyensúly, útközben…

Az élet alapvetően egyszerű

„Igen, valóban ott vannak a szögletek és a vonalak, de ezek nagyon érzelmes és sokat jelentő formák, amelyek történeteket mesélnek, és azért persze vannak ott ívek is.

Szeretem a geometriát.

A formák jól körbehatárolhatóak, pontos jelentésük van, a jelrendszerem szimbolikus alapformákból és hozzájuk társított színekből épülnek fel. Munkáimban a sorozatokat, a kompozíciókat felépítő képletem: a forma és a szín szerkezeti és ezek szimbolikus jelentéseinek összekapcsolása. Összehangolt, átgondolt konstrukciók felépítésére törekszem. Egyszerű síkidomokból, síkformákból építkezem. Alkotásaimat hosszas tanulmányozás után valósítom meg, a folyamat közben kísérletezem az ábrázolás szintjeivel, az eljárásokkal és anyagokkal. Benyomások, élmények, adatok gyűjtése, majd ezek rendszerezését követően, kapcsolódások, kölcsönhatások megfigyelése során alakult ki bennem az összefüggések ilyen irányú tömör megfogalmazása.

Imádom, hogy felépíthetem a saját világomat és a rendszeremet, amit úgy próbálok alakítani, hogy dinamikus legyen, ne zárjam be magam, beépíthessem az új gondolatokat, képes legyek a nézőpontváltásokra, hogy más irányból is megközelíthessem a vizsgált témakört, attól függően, hogy milyen kölcsönhatásban vagyok a környezetemmel, hogy tágasabb és színesebb legyen a világom. A tudás bővítése, a tájékozódás a cél, és amit aztán be is építünk, önmagunk megerősítését, a megmaradást szolgálják.”

Egy életrajzi írás olvasása közben találkoztam egy számomra nagyon fontos történettel, Fajó János így írta le, hogy mit mondott a fiatalkori munkáiról Kassák Lajos: „Kevés formával dolgozzon, aztán azt ráér később gazdagítani, …nem kel a világot komplikálni, elég bonyolult az amúgy is”